Hawaii második hete

A hétvége alatt Dávid sajnos lebetegedett. Lázas volt egy pár napig, és nagyon csúnyán köhögött. Szegényke nem nagyon értette, hogy mi is van vele, ezért duplán nyűgös volt. Így pár napig sajnos kint sem voltunk, mert az időjárás is elég ingadozó volt ebben a pár napban. Sokat fújt a szél és sokszor esett is az eső.
Ezen a héten is sokat voltak távol szülők, így Dáviddal együtt töltöttük az idő nagyrészét. Amikor már kezdett jobban lenni, újra bevezettük a napi sétákat. Már szinte az egész hotel területét bejártuk és mindent felfedeztünk, így néha kissé nehéz volt őt motiválni. Én persze jobban értékeltem mindezt, még mindig lenyűgözött az óceán látványa.
A héten 2x volt alkalmam lemenni az óceánhoz, amikor Dávid aludt. Úszni és búvárkodni elég nehezen tudtam most, mert a hullámok nagyon erősek voltak. Egyik alkalommal komoly harcot vívtam a hullámokkal, mert úszás közben folyton visszalöktek, emiatt nagyon sokárra értem partot. Másik alkalommal pedig egy korallzátonyhoz lökött oda, ez még látszik is a térdemen. Sajnáltam, hogy egyre kevesebbet láthatom a tenger fenekét, mert továbbra is iszonyúan elkápráztat.
Már napozni sem volt olyan jó élmény, folyton felhős volt az ég, és sokszor elkapott egy-egy kisebb zápor is.

A heti szabadnapom most péntekre esett. A térképem kinéztem több helyet is, ahová nagyon szívesen elmentem volna, de hát mind több órára lett volna busszal. Így hát ismét Lahaina-ba látogattam el egy kis időre. Beszereztem még 1-2 ajándékot, magamat is megleptem egy fürdőlepedővel, majd ittam egy kávét az óceánparton. Az egyik szupermarketben vettem magamnak egy dobozos koktélt, és meglepett, hogy elkérték a személyimet. Később tudtam meg, hogy Amerikában szinte minden embernek igazolni kell magát, aki alkoholt szeretne venni.
Ebédidő után értem vissza a szállodába. Gyorsan megebédeltem, majd elterveztem, hogy ismét megcsinálom a mini túrát. Az idő nem volt túlzottan napos, a szél is nagyon erős volt, de elindultam. Útközben most nem fotóztam olyan sokat, az úti célom a Fleming Beach volt. Úszással szerettem volna zárni a napot, de a hullámok most még nagyobbak voltak, mint eddig, így csak kifeküdtem a partra és olvastam egy kicsit. 18 óra felé már rohamosan hűl az idő, lassacskán visszaindultam a szállodába.

A következő két napban – a szülők programja, és a pakolás miatt – sajnos napközben már nem tudtam lemenni a partra, csak esti sétákra volt egy kis időm. Este is nagyon szép itt minden, a hotel gyönyörűen van kivilágítva.
Ez a két hét pillanatok alatt elrepült. Jól éreztem magam itt Maui szigetén, nagyon jó érzés volt, hogy sokszor volt lehetőségem úszásra, napozásra, vagy kisebb-nagyobb sétákra.
Azt az egyet hiányoltam, hogy nem láthattam a sziget többi városait, illetve tájegységeit. Persze így is nagyon hálás vagyok, hogy egyáltalán eljuthattam ide, a szálloda meseszép, a kilátás pedig még annál is mesésebb.
De ezt majd bizonyítják a képek: