Bejegyzések

Kép
A hazaút Reggelre már útra készen álltunk. A délelőttöt kihasználtuk, és elmentünk még egy utolsó sétára Dáviddal. Az óceánhoz már sajnos nem mentünk le, de a közelben is épp oly jó volt még nézelődni kicsit. Otthon kényelmesen megebédeltünk, és mire végeztünk, már jött is a taxi. Már 13 órakor tudtuk, hogy a gépünk fél óra késéssel fog indulni.. A reptérre nagyon hamar kiértünk, és a biztonsági ellenőrzéseken is hamar túlestünk, így a gép indulásáig majdnem 3 szabad óránk volt még... Próbáltuk elütni az időt: shoppingoltunk, kávéztunk, sétálgattunk. Dávidka nehezen viselte, mert mindez az alvás idejében történt. Nem tudom miért, de a megadott időpontban sajnos még nem szállhattunk fel a gépre... körülbelül 16.45-kor nyitották meg a kapukat (amikor indulni kellett volna a gépnek). Kb. 1 órát vett igénybe, mire felszállt az a rengeteg ember. Így közel 2 órással késéssel sikerült elindultunk! Szinte biztos voltam benne, hogy nem fogjuk elérni Frankfurtban a másik gépet. Visszafelé is...
Kép
Az utolsó 5 nap Elérkeztünk az utolsó pár napunkhoz. Annyira hamar elrepült az utolsó hét….igazából mind a 6 hét gyorsan eltelt. Ezen a héten a szülők szinte mindennap elmentek valamerre, így sok időt töltöttünk Dáviddal együtt. Az első pár napban nagyon jó időt fogtunk ki, amit igyekeztünk kihasználni. Délelőttönként hosszú sétákat tettünk – általában a tengerparton – de nagyon sokat sétáltunk a folyó parton is. Annyira hangulatosak a pici hidak. Az utcák itt is nagyon tiszták és rendezettek, a házak pedig csodálatosak. Santa Monicán az volt jellemző, hogy nem volt kerítés a házak körül, itt van, de ugyanolyan kis alacsonyak, mint San Diegon volt. Délutánonként játszótereztünk. Körülbelül 5 percre volt tőlünk egy pici játszótér. Sajnos nem volt olyan nagy, mint Santa Monicán, de ez is tökéletesen megfelelt a célnak. Itt is volt alkalmam beszélgetni pár szülővel. Hihetetlen, hogy mennyire közvetlenek itt az emberek. Egyik délelőtt elsétáltunk egészen a Venice Pier-ig. A stég itt...
Kép
Utazás Los Angelesbe Eljött a hétfő. Elérkeztünk az utolsó héthez és egyben az utolsó állomásunkhoz: Los Angelesbe utaztunk. Itt még nem voltunk – illetve az első két hetünket töltöttük a Los Angeles mellett elhelyezkedő Santa Monicán. A gépünk délután 13 órakor indult, így a reggeli órákban volt még egy kis időnk elbúcsúzni Maui szigetétől. Előző nap minden összepakoltunk, ezzel már nem kellett foglalkoznunk. A taxi 10 órára jött értünk, sajnos a nagy forgalom miatt most majdnem másfél óra volt az út a reptérre. Az út alatt még csodáltam kicsit a vidéket: nem tudom említettem-e már, hogy a hegységek, dombságok és a nem működő vulkánok a sziget közepén helyezkednek el, amiket körül ölelnek a kicsi városok. Nagyon szép látványt nyújtanak. A reptéren minden simán ment, de így, hogy később értünk oda is kellett még várakoznunk. Most pont úgy jött ki a lépés, hogy a gépen nem egymás mellé szólt a jegyünk, így nem Dávidka mellett ültem. Legalább picit tudtam aludni :)...
Kép
Hawaii második hete A hétvége alatt Dávid sajnos lebetegedett. Lázas volt egy pár napig, és nagyon csúnyán köhögött. Szegényke nem nagyon értette, hogy mi is van vele, ezért duplán nyűgös volt. Így pár napig sajnos kint sem voltunk, mert az időjárás is elég ingadozó volt ebben a pár napban. Sokat fújt a szél és sokszor esett is az eső. Ezen a héten is sokat voltak távol szülők, így Dáviddal együtt töltöttük az idő nagyrészét. Amikor már kezdett jobban lenni, újra bevezettük a napi sétákat. Már szinte az egész hotel területét bejártuk és mindent felfedeztünk, így néha kissé nehéz volt őt motiválni. Én persze jobban értékeltem mindezt, még mindig lenyűgözött az óceán látványa. A héten 2x volt alkalmam lemenni az óceánhoz, amikor Dávid aludt. Úszni és búvárkodni elég nehezen tudtam most, mert a hullámok nagyon erősek voltak. Egyik alkalommal komoly harcot vívtam a hullámokkal, mert úszás közben folyton visszalöktek, emiatt nagyon sokárra értem partot. Másik alkalommal pedig egy ko...
Kép
Relax Day A heti szabadnapom szombaton volt. Már pár nappal előre eldöntöttem, hogy elfogok menni Lahaina városába. Lahaina-hoz tartozik Kapalua üdülőközpontja is, ahol mi vagyunk. Az útvonalat előre megnéztem. Lahaina központja igaz, hogy csak 10 km-re van tőlünk, de busszal majdnem egy órát utaztam, mert minden méteren megáll. De ezt egyáltalán nem  bánom, mert szinte végig az óceán mellett mentünk és nagyon szép volt a kilátás. A városnak egyetlen egy sétálóutcája van, ami kb. 1 km hosszú lehet. Mind a két oldalon  sok-sok butik,  fagyizó és étterem található. Nagyon hangulatos kis utca, remélem lesz még alkalmam visszajönni ide, mert tovább fogunk itt maradni, mint 10 nap. Végigsétáltam mindkét oldalon, közben persze majdnem minden második üzletbe és szupermarketbe benéztem. Az itteni szupermarketek másabbak, mint otthon. Nemcsak élelmiszert lehet kapni, hanem vannak ruhák, ajándéktárgyak, játékok, konyhai eszközök, stb. Az emberek itt is nagyon kedvesek és segítőké...